Dunavecse
Weboldal
Közvetlenül a Duna bal partján terül el a 4250 lakost számláló kisváros. Budapesttől 72 km-re Délre az 51-es számú Fő út mellett. A település belterülete 300 hektár, a külterülete 6400 hektár. Jól megközelíthető autóbusszal, a Budapest - Baja útvonalon, vonattal a Kunszentmiklós - Dunapataj szárnyvonalon és vízen a Dunán. (személyhajó közlekedés nincs, teherhajó-és csónakkikötő van.)
A település infrastruktúrája jól kiépített. A város teljes területén lehetőség van valamennyi közüzemi szolgáltatás igénybevételére (ivóvíz, villany, gáz, szennyvíz, telefon).
Az itt lakók életében a mai napig meghatározó jelentőségű a mezőgazdaság.
A magángazdálkodók mellett egy mezőgazdasági részvénytársaság és egy szövetkezet is működik.
A hagyományos gabonatermelés mellett jelentős szántóföldi kertészet is virágzik.
Fő szántóföldi termények: búza, kukorica, napraforgó, burgonya, paprika, hagyma, céklarépa, petrezselyem, dinnye. Bár területileg - érthetően - kisebb méretben, de találhatók telepített gyümölcsösök, azok árbevétel és az itt élők megélhetése szempontjából legalább akkora jelentőségűek, mint a szántók.
Különösen jelentős termelés folyik sárgabarackból és meggyből, de komoly alma, őszibarack és szőlő ültetvények is találhatók a szórvány gyümölcsösök mellett.
A 70-es években ide települt ipari üzemek nagy része a rendszerváltás után stagnált, vagy teljesen megszűnt. 1995-től új tulajdonosokkal ezek az üzemek újra indultak, sőt számuk nőtt. Nem egy közülük az elmúlt évben jelentős beruházást, bővítést hajtott végre.
Jelentős ipari üzemek: FÉMI Kft. - fűrész, - fúrógépek, kazánok, vasszerkezetek gyártása,
HASLINGER Kft. acélszerkezetek gyártása, PANA Kft. fürdőszoba szettek gyártása, COLORTEX Kft. frottír konfekció készítése.
Fontos szerepe van a Dunavecse Kikötő Kft.nek, mely uszályok ki- és berakásával, valamint a SOLTKER RT-nek, mely zöldség- gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozik. Az említett ipari üzemek mintegy 300 főt foglalkoztatnak, míg a mezőgazdaság 4-500 embernek ad megélhetést.
A kereskedelemben csökkent az ÁFÉSZ - még mindig meghatározó - szerepe, de a kb. 115 kisvállalkozó nagy része is kereskedelmi tevékenységet folytat.
A szokásos szolgáltatások mellett két pénzintézet is tevékenykedik a városban.
Az önkormányzat igen kiterjedt intézményhálózatot működtet. Igyekszik gondoskodni a totyisoktól az idősekig minden korosztályról. Így üzemeltet bölcsődét, két óvodát, Petőfi Sándor Általános Iskolát, (ezen kívül található református egyházi és megyei önkormányzati általános iskola is) Vikár Béla Művelődési Házat és Könyvtárat, Idősek Napközi Otthonát, kettő felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelőt, Szakorvosi Rendelőintézetet és Tüdőgondozót (10 szakorvossal), Településellátó Intézményt, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Így a település második legnagyobb munkáltatója a 150 foglalkoztatottal.
A település történelme igen gazdag:
Már az időszámítás előtti második évezredből rendelkezik igen értékes régészeti leletekkel, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak elhelyezve. Éltek itt trákok, szkíták, kelták, avarok, a Honfoglalás idején magyarok telepednek itt le, ennek szintén vannak tárgyi emlékei.
Az Árpádkori leletek szintén a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek elhelyezésre. Írásban először 1271-ben találkozhatunk Vecse nevével.
A XIII. és XIX. század között a Vecsey - majd a Tetétleni - végül a Földvári család birtokában van a környék nagy része. A reformáció térhódításának eredményeként a település lakói református vallásúak.
1610-ben és 1635-ben itt tartották a református zsinatot. 1745-ben felépült a ma is álló református templom /műemlék/, melynek tornyát Hild József építette 1832-ben. 1761-ben Dunavecse mezővárosi rangot kapott, melyet a XIX. század végén veszített el. 1892-ben járási székhely lett, ezt a rangját 1970-ig őrizte.
Óriási áldozatot hozott Dunavecse lakossága az első világháborúban, hisz 855 katonát adott, s közel 200-an hősi halált haltak, s több mint százan sebesülten, csonkán tértek haza a \\\"csonka hazába\\\". Fogságba esett 150 fő, s ezek egy része szintén sosem tért haza.
A II. világháború szintén nagy veszteséget okozott, bár ez koránt sem volt akkora áldozat a városnak, mint az I. világháborúban.
A Duna sok lehetőséget nyújtott a településnek, /malom, kereskedelem, hajózás, halászás / de nagy veszélyt is jelentett a városban élőkre. 1941-ben jeges árvíz pusztított, az 1956-os árvizet sikerült megállítani. Ma a megerősített gátak biztos védelmet jelentenek a pusztító árvizek ellen.
Dunavecse jelentős irodalomtörténelmi emlékhely. Itt éltek Petőfi Sándor szülei, 1841-44-ben, s az akkor bérelt mészárszék \\\"A Kis-lak\\\" még ma is áll az eredeti helyén és mint helytörténeti múzeum működik. Meg van a \\\"Petőfi Ház\\\" is, melyben vecsei tartózkodásai idején a költő lakott, s a ház tulajdonosának leánya iránt szerelemre lobbant, - ezt a szerelmet örökítik meg a \\\"Zsuzsika\\\" versek. Szebbnél-szebb versek születtek Dunavecsén mint a \\\"Hazámban, Füstbement terv, Egy estém otthon, stb.\\\" Ebben az időben talált vissza a költő a szüleihez, bár nem itt írta, de ide szól a \\\"Távolból c.\\\" verse, mely megzenésítetten ma Dunavecse himnusza. 1945-ben itt hunyt el a méltatlanul elfeledet kiváló népzenegyűjtő, etnográfus, műforditó, - Vikár Béla, akinek legismertebb műfordítása a KALEVALA.
Híres szülöttei még Vecsének Jean Tóth festőművész, aki Franciaországban lett ismert és a világhírű fotóművész Andre Kertész.
Nagyszerű vizitura és vízi sportolási lehetőséget biztosít a Duna. Remek barangoló hely a vadregényes Duna part. (sajnos a víz szabályozási „védművek” eltakarják a Dunát.) Horgászási lehetőség van a Dunán kívül a Fűzvölgyi csatornán és a Maloméren.
A szép emlékművekkel díszített sok park, a közeli Duna part kiváló pihenési lehetőséget biztosít az átutazóknak.
Jelentős ünnepeink: „Kalevala nap”, február utolsó péntekje - Emlékezés Vikár Bélára: „Március Idusa” több napos kulturális rendezvény sorozat, Március 15-éhez kapcsoltan. (máshol Falunapok) „Vecsei Majális” május 1. - minden politikai felhangtól mentes - Duna parti nép-ünnepély. „Szent István Nap” (augusztus 20.) műsoros megemlékezés az államalapításról. „Szeptember Végén” (szeptember utolsó péntekje) irodalmi est, tisztelgés Petőfi előtt.
Fejlett közműhálózatunk, jó megközelíthetőségünk, Budapest közelségünk és a leendő Duna híd (Dunavecse - Dunaújváros ) kedvező lehetőség a beruházóknak. A Duna-part, az élő vizek, emlékhelyek, kellemes pihenést biztosítanak a horgászni, üdülni vágyóknak.
A település lakóinak nagy örömére 2004. július elsejével Dunavecse visszakapta a városi rangot, amelyről szóló okiratot Mádl Ferenc Köztársasági Elnök adta át Kovács Péter polgármesternek 2004. szept. 4-én.
A Vecsére érkezőt az alábbi tábla fogadja „Isten hozta Dunavecsén” és búcsúztatja: „Újra gyere, vár Dunavecse”.
